Növénynevek enciklopédiája

A növények életünk fontos részét alkotják. Táplálékul szolgálnak,
gyógyászati célra használjuk őket, nélkülözhetetlenek az iparban, sőt
lakásunk, kertünk díszei is lehetnek.
A Növénynevek enciklopédiája 760 szócikkében 1030 növénynév
eredetét, etimológiáját ismerteti, és összefoglalja a növényről a
legfontosabb tudnivalókat. A szócikk élén a vastag betűs növénynevek
mellett rövid leírásuk szerepel, majd a növénynév latin megfelelője. A
következő részből megtudhatjuk, mikor jelenik meg a növénynév
nyelvünkben, mely fontosabb növénytani munkák és szótárak említik, és
hogyan jött létre magyar, illetve latin szaknyelvi alakja. Számos
vidékünk népnyelvi elnevezéseiről tájékozódhatunk, így például a
búzavirág neve néhol kékvirág, égi virág vagy imola.
A szócikk középső része ismerteti a növény kultúrtörténetét,
elterjedésének útját, továbbá bemutatja gazdasági jelentőségét is. Az
általános tudnivalók mellett, miszerint a bors Keletről származó fűszer,
a len pedig az emberiség egyik legrégebben termesztett növénye, számos
érdekességről olvashatunk. Megtudhatjuk, hogy a kávét valójában a
kecskék szokatlan viselkedése nyomán fedezték fel, a ma néptápláléknak
számító burgonyát eleinte még ingyen sem akarták elvinni, vagy a komlót a
IX. századtól használják fel a serfőzésben. A szerző több esetben utal
azokra a szépirodalmi alkotásokra is, amelyekben az adott növény
szerepel.
A szócikk befejező része a növény élettani hatását ismerteti. Így
például gyógyászati célra használják a csodabogyót erős
gyulladáscsökkentő, érszűkítő tulajdonsága miatt. A legenda szerint
Marcus Aurelius hadseregét nadragulyával mérgezték meg. A padlizsán
nemcsak sokféleképpen elkészíthető étel, hanem alacsony kalóriaértéke
miatt fogyókúrás étrend részét képezheti. A néphit szerint afrodiziákum
az ananász és a koriander mellett a napraforgó, a spárga, sőt a zeller
is.
A kötetet ajánljuk mindazoknak, akik többet szeretnének megtudni a
növények nevéről és magukról a
…